Az első negyedévet 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárta a központi alrendszer, ami 37,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A  bevételek 518,2 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal 5808,9 milliárd forintra, a kiadások 830,4 milliárd forinttal, 13,6 százalékkal 6953,0 milliárd forintra emelkedtek a múlt év első három hónapjához képest. A központi költségvetés 943,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 18,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 182,7 milliárd forintos hiányt mutattak március végén.
 
A központi alrendszer első negyedévi hiánya az idei évre elfogadott 1491,2 milliárd forintos előirányzat 76,7 százaléka volt. Ezen belül a társadalombiztosítási alapok deficitje 57,5 százalékkal haladta meg az éves előirányzatot.
 
A múlt hónapban benyújtott költségvetési módosítójavaslat 796,5 milliárd forinttal 2287,7 milliárd forintra emeli az államháztartás központi alrendszerének idei évre tervezett pénzforgalmi hiányát. Az uniós módszertan szerinti új államháztartási hiánycélt a GDP 7,5 százalékában jelölte meg a Pénzügyminisztérium a tavaly jóváhagyott 2,9 százalékkal szemben. A Költségvetési Tanács (KT) megállapította, hogy a törvényjavaslat tervezetében bemutatott 2288 milliárd forint pénzforgalmi hiány elmarad az EDP jelentésben bemutatott 7,5 százalékos eredményszemléletű ESA-hiánnyal konzisztens 3990 milliárd forintos pénzforgalmi hiánytól.
 
Az év első három hónapjában 150,6 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor a kiadások 615,6 milliárd forintot tettek ki, ami az az éves előirányzat 38,4 százalékos teljesítését jelenti.
 
A járványügyi védekezéshez biztosított források március végéig meghaladták a 342,8 milliárd forintot.